Telnek az évek, érzem az idő mozgását.
Az álmok szépek, várom a korok változását.
De ugyanaz minden, csak a pókháló szövődik
A gondolat, a vágy, az érzés erősödik
Hogy valami csúnyán el van baszva.
Már nem érdekel az sem, hogy kinek van gondja
Kinek van nyitva a szája, és ki az aki csukja.
Az ember végül mindig elbukja.
Még a legbölcsebb sem tudja
Merre van a boldogság kútja.
A pokol a kapuját kitárja
Az emberiséget várja.
Hisz minden ember bűnös
A szó most is hűvös.
De csak úgy mint az éjszaka
Megtöri egy hang: a kéj szava.
Közeledik a sárkány have.
De ez nem a boldogság tava
Nem fürödhetsz meg benne
Ez túl egyszerű lenne.
Egyszerű mint a vajas kenyér
Vagy mint a nyitott tenyér
Ami sehova nem ér
És mindig csak kér.
Mert adni nem tud
Hisz a semmiből nem jut.
A szarból mindig kijut.
Mindenkinek tudnia kell ezt
Meg azt is, hogy mi a kereszt.
Az, amit a hátán cipel
De nem dobhatja el.
Így kell végigjárnia az úton
De nem másén, csak a sajáton.
Ezt nevezheted életnek
Vagy egy nagy semminek
Tőled függ mivel töltöd be.
Ha benne leszel az első ötben
Nem biztos, hogy ettől több leszel
Csak több lesz az ember aki irigyel.
Ezt nyugodtan hidd el!
Senki nem azt teszi amit akar, hanem amit kell.
De ez volt az emberiség álma? Felejtsd el!
Akkor is meg kell próbálni
Csak győzd a jót kivárni.
Próbáld meg a lényeget figyelni
A fejedből a moslékot kiverni.
Próbáld meg a terved véghezvinni
Az élet lényegét megtalálni.
De ezt is embere válogatja
Látom, hogy mindenki megmutatja
Kinek mit jelent a létezés.
Számomra sok csak szenvedés
Sima létlenntartás
Egyszerű vegetálás.
Evés, ivás, baszás, alvás
Buli és persze szarás.
De ez akkor is haladás
Hisz ott van a bulizás.
Az állatoknál ez nem megszokott
Ezért az ember más nevet kapott.
Az a baj, a különbség csak ennyi:
Az állat nem tud a boltban semmit venni.
De nem baj! Ez már az emberiség fénykora
Száz év múlva más bolygóra költözünk koma.
De mégis érzem a változást
Az egyszerű hanyatlást.
Így jutunk el az egyéntől minden emberig
A szép álmoktól a keserű valóságig.
Ezért mondom, jobb nem lesz soha
Hisz ez az emberiség fénykora.
2003. 06. 16.
