Érdekes, hogy milyen gondolatok, érzések futnak végig egy alkohol által kábított emberen. Vegyük pl. a mai estét. Nem igazán nevezném magam részegnek (mivel elég korrektül tudom kezelni a billentyűzetet),
de azért megtette a hatását az a pár whisky-kóla. Hirtelen fel is merül 1 szinte költőinek nevezhető kérdés: itt ülnék a kurva monitor előtt akkor is ha boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatban, illetve házasságban élnék??? ... De itt ülök és olyan mintha 1 nem létező barátomnak mondanám el a problémáimat. Az a lényeg, hogy nem rossz érzés. És miért "mondom el"? Valószinűleg az az oka, hogy szinte sosem volt olyan ember az életemben akinek el mertem volna mondani mindent magamról. (És úgy néz ki most sincs) És miért is? Azért mert féltem, hogy megismernek, belémlátnak, megrémülnek... Most már nem igazán érdekel. De sok idő eltelt, hogy megbékéljek ezzel.
Mindegy. Még egy sört bontottam. Korán van még.
Hallgatok valami muzsikát közben. Apathy. CSak, hogy nehogy beforduljak. Visszagondolva a mai estére, kicsit úgy érzem magam mint Neo a mátrixban. Felkínálták a kék tablettát... piros nem volt. De ha úgy nézem a piros dobozos ászok volt a másik választás. Nem tudom ez mit jelent. Felébredek vagy élek tovább az álomvilágban? Rég láttam a filmet. Végülis ezzel a pirossal is menekülök valahova. A kékkel is menekülnék. Jó lenne 1 harmadik út. Beállítom az ébresztést reggelre: 11 óra. Vasárnap hajnal. Standolás. Délután pihenés. Komoly tervek. Bár jó lenne 1 komoly hóesés. Kimennék fényképezni. De úgysem lesz sztem. Meguntam az Apathy lemezt. Más kell most... félrészeg bohókás nóta. Pl. Spank Rock. Jó is lesz. Az utóbbi 2 napban annyi Jack-et ittam... Mint életemben soha semmilyen whisky-t. De nyertem legalább. strandpapucs, öngyújtó, kártya, passtartó, bögre. És minden 3dik nyerő, szóval ittam 1 párat... Na még 1 pohár sör. Egyre jobban kezd foglalkoztatni Jules hozzáállása a pulp fiction-ből : elindulni mint Kane a kung-fu - ból és vándorolni. Erre valószinűleg az összes haverom/ismerősöm/rokonom ugyanazt mondaná mint Vincent Vega : csöves leszek. De most úgy érzem megértettem Jules tervének szépségét: szabadon, kötetlenül, boldogan élni. Ennyi... És jobban belegondolva kell ennél több?
Félrészeg érzések...
2007.12.16. 03:52
Címkék: gondolatok
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://mrweg.blog.hu/api/trackback/id/tr100265477
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.